Az olaj- és gázkutak osztályozása növeli a termelési technikákat

Az olaj- és gázkút termelésnövelő technológia az olajkutak (beleértve a gázkutak) termelési kapacitásának és a vízbefecskendező kutak vízfelvevő képességének javítását szolgáló technikai intézkedés. Az általánosan használt módszerek közé tartozik a hidraulikus rétegrepesztés és a savasító kezelés, a fúrólyuk robbantása mellett az oldószeres kezelés stb.

1) Hidraulikus repesztési folyamat

A hidraulikus rétegrepesztés során nagy viszkozitású repesztőfolyadékot fecskendeznek a kútba olyan nagy térfogatban, amely meghaladja a képződmény abszorpciós kapacitását, ezáltal növelve az alsó furat nyomását és megrepedezve a képződményt. A repesztőfolyadék folyamatos befecskendezésével a repedések mélyebbre nyúlnak a képződménybe. Bizonyos mennyiségű támasztóanyagot (főleg homokot) kell hozzáadni a repesztőfolyadékhoz, hogy megakadályozzuk a repedés bezáródását a szivattyú leállítása után. A támasztóanyaggal feltöltött repedések megváltoztatják a képződményben lévő olaj és gáz szivárgási módját, növelik a szivárgási területet, csökkentik az áramlási ellenállást, és megduplázzák az olajkút termelését. A világ olajiparában a közelmúltban nagyon népszerű „palagáz” profitál a hidraulikus rétegrepesztési technológia rohamos fejlődéséből!

2) Olajkút-savanyító kezelés

Az olajkutak savanyítása két kategóriába sorolható: karbonátos kőzetképződmények sósavas kezelése és homokkőképződmények talajsavas kezelése. Közismert nevén savanyítás.

►Karbonátos kőzetképződmények sósavas kezelése: A karbonátos kőzetek, mint a mészkő és dolomit sósavval reagálva vízben könnyen oldódó kalcium-kloridot vagy magnézium-kloridot képeznek, ami növeli a képződmény áteresztőképességét és hatékonyan javítja az olajkutak termelési kapacitását. . A formáció hőmérsékleti körülményei között a sósav nagyon gyorsan reagál a kőzetekkel, és nagy része a kút fenekéhez közel kerül elfogyasztásra, és nem tud mélyen behatolni az olajrétegbe, befolyásolva a savasító hatást.

►Homokkőképződés talajsavas kezelése: A homokkő fő ásványi összetevői a kvarc és a földpát. A cementek többnyire szilikátok (például agyag) és karbonátok, amelyek hidrogén-fluoridban oldódnak. A hidrogén-fluorid és a karbonátok reakciója után azonban kalcium-fluorid kiválás következik be, ami nem kedvez az olaj- és gázkutak termelésének. Általában a homokkövet 8-12%-os sósavval plusz 2-4%-os hidrogén-fluoriddal kezelik talajsavval keverve, hogy elkerüljék a kalcium-fluorid kicsapódását. A talajsavban a hidrogén-fluorid koncentrációja nem lehet túl magas, hogy elkerüljük a homokkő szerkezetének károsodását és a homoktermelési baleseteket. A képződményben előforduló kalcium- és magnéziumionok, valamint a hidrogén-fluorid közötti nemkívánatos reakciók elkerülése érdekében a képződményt sósavval elő kell kezelni a talajsav befecskendezése előtt. Az előkezelési tartománynak nagyobbnak kell lennie, mint a talaj savas kezelésének tartománya. Autigén talajsavas technológiát fejlesztettek ki az elmúlt években. A képződményben metil-formiátot és ammónium-fluoridot használnak a reakcióban hidrogén-fluorid előállítására, amely a mély kutak magas hőmérsékletű olajrétegében hat, javítva a talaj savkezelési hatását. Ezzel javítva az olajkutak termelési kapacitását.